Rozsdakupac
_IMG_4427.jpg

Pedálos Moszkvics

__IMG_4370.jpg

új élet

Pedálos Moszkvics

szöveg Zsolti | fotó @biroimi | 2019.04.04.


Hatalmas közhely, ezerszer hallottuk, hogy nem lehet elég korán kezdeni. A szülők szeretik gyermekükben megvalósítani önmagukat, hogy kövesse azt, amit ők is csinálnak, vagy véghezvigye azt, amire nem volt lehetőségük. Sokszor függetlenül attól, hogy a gyerek mit is szeretne valójában. Zsolti nem erőltet semmit, hanem a létező legkedvesebb gesztussal próbálja bevezetni fiát a négykerekűek világába, hogy egyszer majd együtt olajozhassák össze a kezeiket. Egyelőre úgy tűnik bejött neki.

Kell majd egy Moszkvics a gyereknek! - mondtam a feleségemnek 2015 karácsonyán, amire ő elegánsan csak annyit kérdezett vissza, hogy „az meg mi?” De ne szaladjunk ennyire előre.

2014. Golftanya. StanceFest. Rozsdakupac. Ezek voltak azok a dolgok amikor pont került az i-re. Elindult nálam valami ami jó, amit szeretek. Egy irány, amit az autómmal igazán élvezni lehet.  Nem kell, hogy ragyogjon, csillogjon minden porcikája, elég ha egy ütős felnit faragsz alá, rottyantsd rá, feszüljön a gumi, ez kell nekem. Ez egy olyan irány (vagy nevezd aminek akarod), amit szívesen tovább adok, tanítok talán majd egyszer. Hozzáteszem akkor még tervben sem volt egy gyerek. 

_IMG_4449.jpg

Eltelt egy év, jött haza feleségem a fitness teremből: apuka leszel. Pislogtam mint hal a szatyorban. De mit kezdjek ezzel az érzéssel? Hagyjuk kibontakozni, ússzunk az árral. 2015 október. Egy barátom annyit mondok csak: ha kezedben tartod a saját gyermeked, minden megváltozik. Lezárul egy korszak és valami sokkal jobb, kiegyensúlyozottabb élet kezdődik. Mint amikor elviszel egy motort a műhelybe, ahol értenek is hozzá természetesen. Úgy belövik a benzin/levegő keveréket, miegymást, hogy tökéletesen fog működni. Na így alakult az én életem is, egy gyermek tökéletes összhangba hozta. A hobbimnak sok mindent köszönhetek, próbáljuk ki hátha fiamnál is báválik. Nem lehet tudni mi fogja érdekelni, de kezdjük el valahogy, talán egy autóval. Na itt jött képbe a Moszkvics. Elektromos autó? Jó vicc. A gyerek csak ül és görbül. Semmi mozgás. Pedálozzon baszki. Na és itt hangzott el először: Kell majd egy pedálos moskvics. Mivel nekem is csak képlékeny emlékeim vannak arról amikor egy ilyenben ültem, fogalmam sem volt, hogy hol induljak el. Hol keressem? Kiírtam facebook-ra hátha. Keresek pedálos Moszkvicsot megvételre. Jött is egy válasz pár nappal később: Minek az neked? 

Nem baj keressük tovább. Eltelt fél év. Végül feleségem keresztszülei szomszédságában volt egy példány, ami 1981-ben névadói ajándék volt. Tehát már története is van, jól kezdődik. Szaladtam is megnézni zsebemben a pénzzel. Mikor megláttam földbe gyökerezett a lábam, hiszen a kerekek berohadtak, a kasztni eldeformálódott, kormány hiányos volt, lámpái pedig egyáltalán nem voltak. Kiderült hogy a kisautó korábban virágtartóként működött az udvaron. Szét volt rohadva, szakadva, de mivel tudtam, hogy milyen nehéz találni egy ilyet... Bocsánat, találni éppen lehet, de azon az áron már veszel egy tisztességes felnit az Eclipse-re. Persze, szó sem lehet felújított példányról, megépítem, úgy még személyesebb is. Lealkudtam az amúgy is korrekt árat a felére. Elhoztam apróért, valamikor 2016 első felében.

_IMG_4427.jpg

Fél évig csak állt, de minden nap elsétáltam mellette. Szépen lassan elkezdett körvonalazódni, hogy mi lesz belőle. Mások az elején kinevetik majd, de ez az irány, a régi dolgok szeretete tanít, nevel és átváltoztat. Talán még egy hozzá nem értőt is. 2016 Karácsony. Vettem ki egy hét szabit. Egy hétig minden nap reggeltől estig kalapáltam. Beszereztem a hiányzó alkatrészeket és nekiestem. A végére persze kiderült, hogy olcsóbb lett volna, ha vettem volna egy felújítottat, de kit érdekel? És amúgy sem olyat akarok. A kasztnit ki kellett merevíteni hátul, mert lógott, valamint egy-két helyen kellett hegeszteni is. Megette az idő szegényt. A színe viszont tetszett, még ha nem is maradt rajta sok belőle. Egy igazi ütött-kopott kis Rozsdakupac. A bódénak nekiestem kicsit drótkefével, hiszen az elmúlt évek virágládaként történő használata miatt nem volt épp a leghigiénikusabb. Kellett rá egy kis fertőtlenítés. A belsejét kikentem barna festékkel, majd kívülről kapott egy kis színtelen lakkot. A kerékcsapágyakat egyenként szétszedtem, újrazsíroztam, a felniket befestettem gyári világos szürkére. Imádtam dolgozni rajta. Utolsó nap felkerült a Rozsdakupac matrica a szélvédőre. Igazán jó lett szerintem. Karácsony napján hazahoztam és letakartam egy lepedővel, mondogatva magamban, remélem fiam örülni fog neki. Egy óriási sóhajtás után felszaladtam a lépcsőn, hogy lehozhassam élete első épített autójához. 

Gyerekek. Az érzés. Füled sípol, szemeid könnyekben, kezed remeg, tenyered izzad, jön a gyerek és átölel örömében. Nem vicc. Beszarsz. Komolyan mondom beszarsz. Nincs jobb érzés mint a gyerekednek adni egy ilyet. Befejező részhez érkezve annyit mondanék, csak ússzunk az árral, házasodjatok meg, csináljatok gyereket és éljetek! Sokat dolgozom, nem véletlenül, viszont egy dolgot nem vehet el tőlem senki. A hétvégi Moszkvicsozást a fiammal.